Ez egyátalán nem saját!!!!!!!!!!!!!!
Jericho Z. Barrons:
Barrons egy kemény, rideg, brutálisan végzetes gyilkoló gép, de egyben briliáns, dörzsölt és mindig csak azzal törődik, hogy mit akar, és persze azt minden helyzetben megszerzi magának. Nagyon ritkán mosolyog és ha mégis, akkor rögtön ellágyul, és a szája szélei egy kicsit felkunkorodnak – de sosem teljes ez a mosoly. De mióta Mac-kel találkozott, sokkal többet alkalmazza ezt a jó szokását. Egyszer még hangosan nevetett is. JZB nem az az ember, aki kimutatná az érzelmeit, pláne ha boldog. A legjobb esetben is csak nyugton marad, mint egy lusta nagy macska. Harsány, tiltó, kontrollált, fegyelmezett, az az ember, akit a harag ural, kicsit gúnyolódós, kihívó, ironikus, tele nyers szexualitással és állati dühvel és semmi gyöngédséggel. Ő egy kemény ember. Nincsenek repedések a falban, amit felállított maga köré, de van egy rés, ahol Mac át tud csusszanni – Kifejezetten utálja ezt, de elfogadja, mert ez az igazság, és ha nem fogadná el, akkor is hiába küzdene ellene. Ha tetszik neki, ha nem, Mac bevette magát a bőre alá, és ettől kőkemény lesz a farka, keményebb, mint bármelyik nő esetében akivel valaha találkozott. Nem fecsérel időt arra, hogy végig gondolja miért is van ez, vagy arra, hogy visszafogja a vágyat magában. Az energiáit egy felé irányította, akár egy gyilkos lézer sugár, vágott és szeletelt, átrendezte a valóságot annak érdekében, hogy megkapja amit akar. És mindig megkapja amit akar. Attól a pillanattól kezdve, hogy találkozott Mac-kel és elfogadta, hogy akarja Őt, kíméletlenül megváltoztatta, olyanná tette hogy hozzáillő legyen amennyire csak lehet. Az egyetlen kérdés foglalkoztatta csak: túl fogja élni azt amit érte tesz?
Mackayla Lane: Mac egy olyan nő, aki igazából mindennek a határán mozog. Egy teljesen pszichotikus részben, ami megváltoztatta az életét; eldönthette, hogy mivé válik, az igazi gonosszá vagy a tiszta jóvá. Sokszor úgy érzi, hogy ő igazából bipoláris- mert az. Egy kedves, déli lány, akinek nagyon jó ízlése van a divathoz, ő egy ragyogó csillag egy nagy, lüktető fekete lyukkal közepén. A gonosz, amit megszállottan kerget, az elme gyilkos, lélek törő pusztító szörnyeteg, az akinek Dublin esőáztatta utcáin követi a nyomát – önmaga. Minden sötét varázslat, minden végzetes erő, a harag és a kíméletlen ami benne van. Sosem akarta, hogy megtalálhassa az utcán, amíg meg nem találja magában.
V’lane: V’lanenek nagyon pocsék bemutatása volt. Ő a központi férfi karakter, akinek én a következő címkét adtam: Seelie, ragyogó szexszel gyilkoló Fae, erotikus, briliáns, tökös és nem kevésbé szociopata, mint Barrons. Nem tehetek róla, V’lane-el eljátszottam a „mi lenne ha” játékot. Mi lenne ha miközben Mac félelemmel telve rohant át a sötét zónán Vlane-el találkozott volna Barrons Könyvek és Apróságok helyett? Mi történt volna, ha elviszi a Fae-k világába és elmondja neki az igazságot, a teljes igazságot azon az éjszakán? Segített volna V’lane hatására a cellába zárt testvéreken? Mennyire más Ő, mint Barrons, vagy a nyolcak? V’lane talán fellázadt az Unseelie király ellen, de szerette volna, hogy minden Unseelienek legyen esélye arra, hogy megismerje a napfényt és a világ szépségét. Ő maga volt a harcos a szabadságért, egy renegát, megszállott, türelmes, vitéz harcos. Talán nincs szüksége a világnak a Háborúra? Nem ez az egyetlen oka annak, hogy a Türannosz felbomlott, birodalmak buktak és az emberiség változott? A Háború egy katalizátor, amitől a rossz hirtelen értelmet nyer, a mérleg egyensúlyba kerül, és a világ változik. Nem V’lane az igazi hős?
|
